Kedves/Tisztelt Olvasó!

Örömmel tájékoztatjuk, hogy miközben az 1 hetes, külföldi, de akár magyar vendégeinknek is hosszabb időre, avagy 1-1 napra szóló program szemléltető összeállításán dolgoztunk, nyilvánvalóvá vált előttünk, hogy itt, a legtöbbünk számára régen elfelejtett, illetőleg igazából még ismeretlen kincs feltárására nyílik lehetőség.

Vannak jól látható, szembe tűnő csodák, amelyek előtt néha meg is állunk, azokat megnézzük, de leginkább csak elsuhanunk mellettük, s reájuk pillantunk, vagy jobb esetben lelassítunk, s rájuk nézünk.

A felszín alatt viszont oly gazdag lelőhelyek vannak, amelyek - a már szépirodalmi megfogalmazás helyett, gazdasági  kifejezéssel élve - külszíni fejtéssel is könnyen kitermelhetőek. És mi van, avagy mi lehet még a mélyben?  Íme egy kis ízelítő:

Magyar Romantikus Út, a királyok, költők és festők ... útja

2. útiterv és program, az Út első szakaszára     (még fejlesztés alatt)

Az 1 hetes utakra érkezőknek ajánljuk e verziót, bár azt, akár naponta is lehet „fogyasztani”.

Igénybe vehető közlekedési formák:  autóbusz, autó, s kisebb  szakaszokon gyalogosan.

Bármely, az adott csoportot befogadni, elhelyezni tudó szálláshelyről naponta indulunk el „csillagtúráinkra”, mindig más-más helyszínekre. Példa egy programajánlatra:

1. nap  Visegrád (Nagymaros) - Mátyás program (Lepence, Silvanus, s Thermál)

2. nap  Pomáz , Budakalász  - Árpád program (túrák a Pilisben)

3. nap  Szentendre, Skanzen, Leányfalu - Szent Endre program (Leányfalu, V8)

4. nap  Pilisszentlászló, ..., Dobogókő - Szent László program (túrák)

5. nap  Vác, Szentendrei sziget - Mária-Terézia program ((Aquaworld))

6. nap  Esztergom és környéke (Stúrovo) - Szent István program (Aquasziget)

7. nap  Budapest -  Buda program ((Széchenyi Gyógyfürdő))

Budapest - „klasszikus" ajánlata: Parlament, Bazilika, Vár, Mátyás-templom, Halászbástya. Eddig onnan „ugrottak ki" Esztergomba, Visegrádra, Szentendrére, most fordulhatna a kocka.

A budapesti és a váci programnál a „dupla zárójeles" fürdési lehetőség mellett/helyett számos más program is választható. Utóbbinál pl.: a Bodor Major lovas, repülő és más(ok) kínálata, s a főváros majd állandó kulturális ajánlatai folyamatosan biztosíthatóak.

A „száraz és vizes" programok variálhatóak, s nem kötelezőek, egymással párhuzamosan is helyettesíthetőek. Utóbbira példa, ha valaki nem akar fürdőbe menni, addig városnézésen vesz részt, avagy túrázik helyette, s visszafelé felveszik a „vizes"-eket, s együttes „száraz" programmal folytatják az élményterápiát.

Tartalék is van, pl.: Erzsébet magyar Királyné - Sissi programja a fóti templommal, hazánk legnagyobb barokk palotája, Gödöllő, a Királyi/Grassalkovich kastély (kiralyikastely.hu), és néhány kilométerre onnan a Lázár Lovaspark, Domonyvölgyben, de a lovas program helyett választható a mogyoródi Aquaréna aquaparkkal is.

Látni kell, és élni kell vele, hogy majd minden napi program színhelye tartalmaz igazi, európai színvonalú, téli-nyári fürdőzési lehetőségeket is. Így :

Visegrád – Lepencei strand, a Thermál Hotel melegvizű és a Silvanus Hotel wellness fürdői,

Szentendre – Leányfalu Strandfürdő, V8 - Vizes Nyolcas Uszoda és Szabadidő Központja,

a Váci program a káposztásmegyeri Aquaworld-öt,

Esztergom – Aquasziget welness élményfürdőjét és

Budapest  például a Széchenyi-fürdőt (a brüsszeli, Atonium melletti "Mini európában" hazánk szimbólumát) és még több híres strandját, s

a "tartalék" Sissi-program a mogyoródi Aquaréna aquaparkját.

     

A látogatók célpontjai tehát a fürdők városai is, ami fő célkitűzésünk sportos megoldásában lehet „zászlóshajó”, a gyalogos és a kerékpár túrák, s a lovaglás mellett.

Utóbbiakat illetően olyan programok is lehetnek az 1 hetes ajánlatok között, amelyek ezen „szállítási” lehetőségekre épülnének, s mindezt kultúráltan a kultúra közvetítésével. Példaként, annyi lovastanya és lehetőség van itt, hogy váltott lovakkal is lehetne az egyiktől a másikig haladni, ott jó programot kapni, s másnap onnan továbbmenni. Végül is a magyar „lovas-nép” (volt, már csak inkább). Természetesen a folyót és tavakat, a hegyeket, s még a légteret is jobban ki kell használni, és a szórakozásra, is sok időt kell szánni, s fordítani.

Ha tehát, egy csoport Visegrádon száll meg, akkor az egyes napokat tekintve, ezt a sorrendet ajánlanánk, ha Esztergomban, akkor az előbb 6. napnak jelölt programmal folytatnák, s utána az 1. napi Mátyás program jönne, majd a 2., 3, 4. Ez a sorrend a minden 2. nap – fürdési lehetőség logikáján nyugszik, s a túrák egymástól távolibb elosztásán, de ha nem válna be, vagy jobbat találnánk, akkor lehet azon változtatni.

A programok úgy csiszolódnának, mint a nyers gyémántok, s végül briliáns megoldások születnének, főként, ha azokat igazi kultúr és idegenforgalmi szakemberek alakítanának.

A koordináló, utaztatást is bonyolító cégünk, a Romantikus Út Tourist, azaz RÚT (zRt.) a központja mellett, minden nagyobb állomásunkon, városban képviselővel, szerződött vállalkozóval (/alkalmazottal), vagy egy feladatokat is vállaló vendégváró „alvállalkozóval”, avagy területi képviselővel áll fel. Ők is részt vesznek a tematika, főként helyi vonatkozású kidolgozásában, idegenforgalmi és kulturális partnereink összefogásában, s várják a turistacsoportjainkat, bemutatják nekik a nevezetességeket, mesélnek az érdekességekről, elkísérik őket programjaikra, az éttermekbe, szállásaikra, …

Az egyes napok szervezésénél még idővel az időjárás napi változásaihoz igazíthatjuk programjainkat, ha ahhoz a vendégváró helyek is tudnak alkalmazkodni. A „rugalmasság” tehát új elemként tovább növelheti ajánlataink sikerességét. Természetesen a hosszabb időre érkező vendégek is eltérhetnek valamelyest ajánlatainktól, azaz ha nem tetszik a kínált program, avagy más okból nem kívánnak/tudnak azon részt venni, s távolmaradásukat időben jelzik, akkor „otthon” is maradhatnak. Kiemelt szálláshelyeink tudnak számukra értékes helyi szolgáltatásokat, programokat nyújtani. Nem kizárt idővel az sem, hogy többféle, alternatív program közül is lehet választani. A változatok száma majd végtelen lehet.

Ha már megfelelően működik a „hálózat”, s nem az első évre gondolunk itt, megoldhatónak tűnik, hogy akár a vendégek szállítását is optimalizáljuk, sőt programjaik „egybe szervezése” is. Példaként, az esztergomi csoport, amikor elindul reggel a Szentendrei szigetre, a Mária Terézia  programra, akkor menet közben felvennék a visegrádiakat is, s együtt néznék meg a Bodor Major lovas-csikós bemutatóját, s mennének át a komppal Vácra, 1 busz rév díjáért.

Idővel minden nagyobb „Magyar Romantikus Út” főállomáson lenne saját, vagy szerződéssel bérelt autóbusz, illetőleg egyéb szállító eszköz is.

A magyar vendégnek a legszínesebb kulturális program biztosítható, a németnek a német, sváb vonatkozások, a lengyeleknek a lengyel „közösségek”, … lennének kiemelve a nemzetekhez, nemzetiségekhez igazított, „személyre szabott” programjainkban.

A rövid körutazásoknál egy-egy településen, kisebb térségen belül a helyszínek rengetegéből kell választani az adott útra egy szűkebb kört, amely persze sokféleképpen változhat, s variálható, mindig sok lehetőséget nyújtó programokra épül. A hosszabb programokon már egy-egy város, kisebb térség kincsei jobban megismerhetőek, tovább élvezhetőek.

Természetesen nem vesszük át a hatalmat, s nem államosítjuk a birodalmat, nem idézzük meg a régmúlt tervgazdaságok szellemét. Mindenki megőrzi önállóságát, s folytathatja régi gyakorlatát is. Aki viszont, csatlakozik a „Magyar Romantikus Út”-on haladókhoz, az kap egy plusz lehetőséget és plusz vendégeket, a „Romantikus Út Tourist zRt”-től, amely cégnek akár tulajdonosai is lehetnek, bár az nem kötelező. A koordináló cég szervezetten, összefogott marketing tevékenységével olcsóbban, s hatékonyabban gazdálkodna. A szerződött partnerek lehetőségeire épített csodás programajánlataival a legnagyobb utazási irodákhoz, illetőleg valós hirdetési felületekhez, közvetítőkhöz juttathatja el kínálatát, vonzó, tartalmas utazásait.

Példaként, egy Visegrádon, a Silvanus Hotelben szállást foglaló csoportnak, szemléltetésként a következő(höz hasonló) programot, lehetőségeket vázoltuk, még kissé hiányosan:

Érkezés utáni 1. nap a szálláshelyen, Visegrádon – Mathias Rex, azaz Mátyás program

 

Mivel messzebbről, mondjuk Németországból, előző nap, késő délután, este jöhettek, ne utazzanak rögtön megint sokat, az első teljes napé a szálláshely és környéke legyen.

 

Kapnak egy kis szóbeli és írásos tájékoztatót is még megérkezésüknél. Mehetnek rögtön a wellnessbe, vagy lemehetnek a Várba, a Mátyás Király Múzeumba, ha a szerencse is mellettük áll, láthatják a palotajátékot, sétálhatnak, barangolhatnak a hegyekben, télen is bobozhatnak a Nagyvillámnál. A mennyei tájképet csodálva, lejjebb ereszkedhetnek a Salamon toronyba, majd a városba, a Duna-partra, az ottani vendégváró helyekre, ott ehetnek, ihatnak, kultúrát is kaphatnak, de melegben kint, Lepence panorámás medencéiben is fürödhetnek. Este a hotelben, és a környéken is szórakozhatnak, vacsorázhatnak, táncolhatnak, vigadhatnak, dalolhatnak, ismerkedhetnek egymással és a várossal.

I. István a Sibrik-dombon hozta létre első vármegyéje várispánságát.

Egy 1009. évben kelt oklevél említi először a római castrum helyén emelt visegrádi várat.

Visegrád vára volt IV. Béla, Károly Róbert, Luxemburgi Zsigmond és I. Mátyás kedvelt helye is, de előttük még a fogoly Salamonnak is nyújtott itt némi vigaszt e táj. Róluk röviden:

Szent Salamon 1053-ban született I. András magyar király fia. Négy évesen eljegyezték III. Henrik római császár leányával. Öt évesen koronázták magyar királlyá. Győztes háborúkat vezetett a besenyők és a bolgárok ellen, Dalmáciában és Horvátországban Zolomírt visszaültette trónjára. Harcolt rokonaival, Gézával és

Szent Lászlóval, kinek fogságába esett és Visegrádon raboskodott, ahonnan csodával szabadult. László ki akarta emelni I. István holttestét sírjából, de a fedlapot addig nem tudták elmozdítani, míg Salamon vissza nem kapta szabadságát. Később újra háborút kezdett, de László legyőzte. A Szentlélek megvilágosítására fölismerte a mulandó dolgok hiúságát, elhagyta a csatateret. Barlangokban rejtőzött, füveken, vadgyümölcsön élt, lomb volt az ágya, forrásvíz itala, vadak bőrét viselte. Böjtölt, éjjel-nappal imádkozott. 1077-ben halt meg Isztrián, ott ünneplik, testének ereklyéit becsben őrzik. Hevenesi Gábor 17. századi írása alapján.

IV. Béla 1235-1270 között uralkodott. Anyja Gertrúd, felesége Laskaris Mária, görög hercegnő. 1214-ben megkoronázzák, de apja, Szent Endre ellenzéke lett, nem értve egyet a birtokadományozásokkal. Trónra lépve visszavette azokat. Julianus barát, a magyarok őshazáját kutatva, hírt hozott arról, hogy

közelednek a tatárok. Béla segítségül befogadta a kunokat. Ők azonban pogány révén nem ismerték a magántulajdont. Vezérüket ezért megölték, így kivonultak az országból. 1241-ben a tatár fősereg betört a Vereckei-hágón és a magyar nádor fejét levágták. A nemesek csak nehezen gyülekeztek. Batu kán Dzsingisz unokája Muhinál hajnalban támadt. Béla rosszul választotta meg táborhelyét, és vereséget szenvedett. II. Frigyeshez menekült, majd délre ment. Muhi után a mongoloké lett a keleti országrész, akik a befagyott a Dunán átkelve a Dunántúlt is elfoglalták. Csak néhány vármegye tudott ellenállni. 1 év múlva a tatárok kivonultak az országból. Béla hazajött. Várakat épített, s Mária királyné 1250 körül újra felállította Visegrádot. Az elnéptelenedett területekre kunokat, cseheket, morvákat, németeket, románokat telepített be. Bélát Esztergomban temették el. - mimi.hu/tortenelem1 alapján.

Károly Róbert - III. András, az Árpád-ház utolsó királya halála után anarchia lett úrrá. A II. András (Szent Endre) által kezdett birtokadományozással megerősödött bárókat nevezték kiskirályoknak. A királyi hatalom csak az ország közepén érvényesült. Károly Róbert az Anjou-dinasztiából származott. A családalapító Károly herceg Provance grófja lett, majd megszerezte Nápoly trónját. Fiát, Sánta Károlyt összeházasította V. István leányával, Máriával, aki a magyar koronát idősebbik gyermekének szánta, de az meghalt, így unokája, Károly Róbert

örökölte a jogokat.  Az 1301-1308. közötti időt „királynélküliség”-nek tartják, de 1301-ben Károly Róbertet itáliai bankárok és a pápa támogatásával egy kisebb csapat Esztergomba kísérte, ahol az érsek megkoronázta. Belső szövetségesei alig voltak. A bárók III. Vencelt, a cseh király fiát ültették trónra. A 12 éves királyfit elzárták a hatalomtól, akit apja 1304-ben haza is vitette, s lemondott a magyar trónról rokona, Ottó herceg javára. (Vencelt 1306-ban meggyilkolták, s vele kihalt a cseh államalapítás óta uralkodó Premysl-dinasztia.) Ottót 1305-ben koronázták meg, de támogatók híján hazament Bajorországba. Károly Róbert szövetségeseket nyert, és a püspökök átpártoltak hozzá. Budát rajtaütéssel bevette, 1308-ban a pápa rávette a tartományurakat arra, hogy elismerjék királyuknak. 1323-ban Temesvárról Visegrádra hozta át udvarát, s az lett az ország központja. Itt volt 1335-ben a nevezetes visegrádi királytalálkozó. Károly Róbert magyar király, János cseh király és III. Kázmér lengyel király mellett számos másik ország így a Német lovagrend is képviseltette magát, s ott nagymestere Luther herceg békét írt alá Lengyelországgal. A három király szövetséget kötött. Megállapodtak, hogy közösen lépnek fel Bécs árumegállító joga ellen. mimi.hu/tortenelem1 alapján.

Luxemburgi Zsigmond magyar, német és cseh király, német-római császár (1368-1437.), a késő középkor egyik legjelentősebb uralkodója volt. A birtokáról elnevezett német uralkodócsaládból származott. Ő szervezte az utolsó összeurópai keresztes hadjáratot, s a nagy nyugati egyházszakadást felszámolta. Magyar királyként elsősorban Visegrád és Buda nyugati színvonalú kiépítésével,  a végvárrendszer kialakításával, valamint

törvényeinek gazdasági és jobbágyokkal kapcsolatos előremutató jellegével írta be magát a történelembe. Zsigmondot 1410-ben német királlyá választották. Ő hívta össze a konstanzi zsinatot, ahol egész Európát sikerült tárgyalóasztalhoz ültetnie. A zsinatnak az egyházszakadás fenyegető helyzetét kellett felszámolnia. Ekkor 3 pápa volt, s mindegyiknek saját országa. Zsigmond elérte, hogy a pápákat lemondatták és helyettük egyet, V. Mártont választották meg. Cél volt az egyház megreformálása is, mert ekkor annak nem volt tekintélye. A zsinaton hallgatták meg a cseh reformátort, Husz Jánost is, akit kezdetben támogatott, ám a püspökök nyomására kivégeztetett.

 

I. Mátyás A Garaiak és a Cilleiek Hunyadi János 1456. évi halála után fiai, László és Mátyás kisemmizésére törekedtek. Az ifjú Mátyást Vitéz János váradi püspök nevelte. A Hunyadiak hívei Nándorfehérváron csapdába csalták és meggyilkolták Cillei Ulrikot, ezért a király Hunyadi Lászlót kivégeztette, s Mátyást Prágába hurcolta. 1457 őszén meghalt V. László. A Garai és a Szilágyi testvérek Szegeden egyezményt kötöttek. Az 1458-ban a Duna jegén megtartott királyválasztáson

Hunyadi Mátyás nagybátyja, Szilágyi Mihály fegyvereseinek fölvonultatásával elérte, hogy Mátyást egyhangúlag királlyá válasszák. Mátyás nagy eréllyel látott az erős, központi hatalom megszervezéséhez. Szilágyi kormányzót, s a bárókat lemondatta, helyükre köznemesi híveit rakta. Garait megfosztotta nádori, Újlakit az erdélyi vajda tisztségétől. Garai ekkor III. Frigyest hívta meg a trónra, de Mátyás azt kiszorította az országból, s Bécsújhelynél békét kötöttek. Mátyás megígérte, ha törvényes uralkodó nélkül halna meg, Frigyesé vagy utódjáé a trón. Frigyes cserébe visszaszolgáltatta a koronát, s elismerte Mátyást magyar királynak. Így 1464-ben Székesfehérváron sor kerülhetett a koronázásra. Mátyás a törökök ellen fordult, elfoglalta Jajcát és Szreberniket. „Fekete serege” 1479-ben Kenyérmezőnél Kinizsi Pál és Báthory István nagy győzelmet aratott a törökök ellen. Mátyás a cseh király ellen fordult, s keresztes hadjáratot hirdetett. Elfoglalta Morvaországot és Sziléziát, de a cseh királyi címen osztoznia kellett a lengyel Jagellókkal.  mimi.hu/tortenelem1 alapján.

Mátyás uralkodása idején budai, illetve visegrádi udvara az európai reneszánsz egyik központja volt. A vár fénykorát hozzá kötik, kinek kedvelt helye volt a Dunakanyar fenséges látványával. A város tehát volt királyi székhely is, s az, sok uralkodónkhoz kötődik.

Az Anjouk is már a fellegvárban őrizhették a koronázási ékszereket, s 1490-től a vár biztosan a koronaőrök kezében volt, megszakításokkal 1529-ig. Az 1540-es évek háborúiban súlyos károkat szenvedett. 1544-ben török kézre került, 1595-1605 között a keresztényeké, majd újra a törököké lett. 1684-ben a keresztény seregek visszafoglalták, de rövid idő múlva a törökök sikeresen megostromolták, de olyan állapotban volt, hogy katonai célra alkalmatlannak ítélték és elhagyták. Feltárása és helyreállítása 1871 óta több szakaszban történt.

 

Itt hunyt el 1386-ban II. Károly magyar király.  A visegrádi várban élt Kottanner Jánosné, Erzsébet királyné udvarhölgye. 1440-ben a királyné utasítására ő lopta el az ott őrzött szent koronát, azért, hogy a királyné születendő gyermekét, a későbbi V. Lászlót megkoronázzák.

A királyokon kívül sok más híresség köthető a településhez és környékéhez.

Vitéz János, Janus Pannonius nevelője itt raboskodott. 1867 után itt élt Görgey Artúr.

Oldal: Egy hosszú program
Magyar Romantikus Út - témaút a Dunakanyarban és a környező hegyvidéken - © 2008 - 2024 - mru-program.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen weboldal szerkesztő mindig ingyenes. A weboldal itt: Ingyen weboldal

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat